A fényképezés művészete iránti vonzalmam, már egészen kiskoromban megmutatkozott.
Ekkor még, egy mait meg sem közelítő masinának is nagyon nagy értéke volt, így aztán óriási becsben tartottam, ha a kezembe adták. A mai napig, ha visszaemlékszem nagy elégedettséggel tölt el, amikor 16 évesen, az első fizetésemből, megvettem a tükörreflexes fényképezőgépem. A barátnőimmel rendszeresen mentünk fotózgatni, akkor még csupán azzal az elsődleges céllal, hogy egymásról jó képeket készítsünk.
Gimnázium után egyből elkezdtem a Budaörsi Illyés Művészeti Szakképzőbe járni, hogy a tanáraimtól a lehető legtöbbet sajátítsam el a két év alatt. Eközben felfedeztem a műfaj különböző területeit, így például a szociófotózást, természetfotózást és a riportfotózást. Fotóztam a jazzma.hu-nak, a Mosolybirodalomnak és számos felkérésem volt rendezvényekre. Riportfotózásba tartozik az esküvők fotózása is, amelyet amiatt kedveltem meg, mert emberközeli, és bár a fotózás alapvetően magányos tevékenység, ez a része kárpótol érte.Ez a szerelem azóta is tart, azzal a kiegészítéssel, hogy jelenleg művészettörténtet tanulok, ami különleges szemléletet ad az esküvői fotós munkáim során. Amit leginkább kiemelnék, hogy számomra rendkívül fontos a párral való kommunikáció. Egyrészt a fotózás közben is, főként egy kreatív fotózásnál, másrészt pedig előzetesen megismerni az igényeket, elképzeléseket. Az oldottság az egyik legfőbb alapja egy jól sikerült fotózásnak, és ennek a megteremtésében való részvétel mindig nagy élvezetet nyújt számomra, aminek jó visszacsatolása az eredmény. A fotók elkészítésekor a valódi érzelmekre fókuszálok, a gyönyörű ruhák és helyszínek csak a keretet adják.